Indító, előtészta, öregtészta, kovász, „levain” kifejezések mindegyike egy liszt és víz felhasználásával készült élesztőgomba, valamint tej-és ecetsav kultúrára utal. Mivel több magyar nyelvű kalauz is könnyen elérhető interneten, arra jutottam, hogy nem a kovász elkészítésének lépéseit fogom közzétenni, hanem néhány gyakorlati tanácsot, általam kipróbált módszert osztanék meg.
Aki szeretne otthon kovászt készíteni, annak a Kovászlabor blog igazán profi ismertetőjét javaslom.
Nagy vonalakban arról van szó, hogy 8-10 napon keresztül liszt és víz keverékét hagyjuk érlelni, aminek egy részét a megadott arányok és gyakoriság szerint eltávolítjuk és a maradékhoz újabb vizet és lisztet keverünk. Ezzel megszületik az anyakovászunk, amit hűtőben tárolva, heti egyszer megetetve (a kovász egy részének kiöntését és friss vízzel és liszttel való elkeverését nevezzük így) tudunk gyakorlatilag bármeddig életben tartani. A kenyérsütés előtt pedig az anyakovászból egy kis adagot kivéve liszttel és vízzel elkeverve szaporítjuk a kovászt.
Jöjjenek hát a tanácsok
- Az időzítés fontos, mert a kovász csak bizonyos időn belül marad aktív. Nekem leginkább ez a menetrend jött be: este 10 óra környékén a hűtőből kiveszem az anyakovászt, ebből 33g-ot egy magas falú, fedős dobozba teszek, majd ehhez hozzáöntök 79g vizet és 99g lisztet. Mostanában már szűrt vizet használok, mert vettünk egy vízszűrős kancsót, régebben csak 5 percet hagytam állni a vizet, hogy a klór távozhasson. Ráteszem a fedőt a megetetett kovászra, aminek reggel 7 óra felé már másfélszeresére vagy kétszeresére nőtt a térfogata.
- Ha rozskovászt ír a recept, de külön nem tartotok ilyet, akkor etessétek meg teljes kiőrlésű rozsliszttel a meglévő búzakovászotokat, ízben és állagban nagyon közelálló lesz a végeredmény.
- Szárítsatok kovászt, ha egy ideig nem sütnétek kenyeret. Következőképpen kell eljárni: készítsetek egy adagot az 1) pont szerint, és várjátok meg amíg megduplázódik a térfogata (kb. 7-9 óra, hőmérséklettől, liszttől, anyakovásztól függően). Egyenletesen kenjétek szét egy szilikonos sütőpapíron, majd hagyjátok 2-3 napot száradni. Ha teljesen kiszáradt és kőkeménnyé vált, törjétek nagyobb darabokra, majd egy késes aprító segítségével zúzzátok még finomabbra. Cél hogy egy zacskóba beleférjen, amire érdemes ráírni, hogy 79g vízzel kell felhígítani. Felhasználáskor tegyétek egy zárható fedelű tégelybe, adjátok hozzá a 79g langyos vizet, várjatok vele 8 órát, öntsetek ki belőle annyit, hogy csak 33g maradjon, majd etessétek meg 79g vízzel és 99g liszttel. Ha újabb 8 óra elteltével megduplázódik akkor kovász új életre kelt, és lehet vele sütni vagy elrakható a hűtőbe. Ha nem növekedne ennyire a térfogata, akkor az utolsó lépést meg kell ismételni.
- „Hamisítsatok” kovászt két nap alatt. A Boldog Briós blog ad kiváló útmutatót erről, melynek lényege kivárni, hogy egy csipetnyi friss élesztő indítsa be az előtésztánkat, amelyek aztán kovászként tudunk felhasználni. Én kipróbáltam és nem győztem ámulni a fantasztikus végeredményen.
- Helyettesítsétek az élesztőt kovásszal. Készítsetek kovászos verziót olyan élesztős péksüteményekből amelyeknek jól áll a kissé savanykás ízprofit. Az élesztő-kovász átváltási matematikát itt tanulhatjátok meg. Ez is teszteltem, nekem bevált.
- Erősítsétek a kovászotokat gyümölcsök segítségével: Ha kicsit megfáradt, elgyengült kovászotok, turbózhatjátok gyümölcsvíz hozzáadásával, amit ráadásul ízesítőként is használhattok kenyérsütéskor.
Ha sorban szeretnénk haladni, akkor a kenyérsütés lépéseit kellene átbeszélnünk, előbb azonban teszek egy kitérőt a kenyértészta arányainak átbeszélésére, hogy a kísérletező kedvű olvasók akár már a jövő héttől neki láthassanak saját receptjük megalkotásának.
